A kismedence visszér következményei. Mélyvénás trombózis

• Harisnya terhes nőknek a visszér megelőzése vélemények
• A tenyéren, mint a visszér

Tavasszal még szóba jöhetnek műtéti megoldások is, de a nyári kánikula előtt mindenképpen érdemes megtudni, mi egyebet tehetünk a visszértágulatok kialakulása ellen. A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek a tágulata gyakran olyan tünetek okoz - például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök - amelyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére.

A probléma pedig éppen ebben rejlik, hiszen sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósult, esetleg szövődmények alakulnak ki a bőrön, például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik.

Holott a szövődmények, köztük a késői vénás lábszárfekély megjelenése, korai kezeléssel lennének megelőzhetőek - magyarázza Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa. A visszérbetegség oka többek között a visszerekben megnőtt nyomás, ami leggyakrabban a tartós ülő, álló testhelyzetből ered, és hosszabb idejű fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet.

Az örökletesség és az életmód is hozzájárulhat a visszérbetegség kialakulásához. Kik hajlamosak a visszérbetegségre?

Visszérbetegség tünetei és kezelése

Azok, akiknek a családjában előfordul visszeresség, nagyobb valószínűséggel számíthat ennek megjelenésére. Rizikófaktornak számít az elhízás és a terhesség is. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénák nyomását okozó növekvő anyai és magzati testsúly miatt változik meg a vénás keringés.

Gyakran a többedik terhesség esetén megjelenhetnek gáttáji és a kismedencei vénatágulatok is, ezek azonban a legtöbb esetben a szülést követően visszafejlődnek.

Akik hosszútávon álló- illetve ülőmunkát végeznek, a vénás véráramlás egyik fontos feltételétől, a környező izmok munkájából adódó pumpafunkciótól vannak megfosztva.

A nagyobb melegben jobban kitágulnak az erek, és fokozódnak a panaszok. Ezért a visszérproblémával küzdőknek érdemes felkészülni a nyári kánikulára, illetve kerülni a forró fürdőket, szaunát.

Hirdetés Kitágult vénák a melegben A visszeres panaszok jellemzően nyáron nagyobb mértéket öltenek, hiszen a hőség miatt az erek még inkább kitágulnak, a keringés lelassul és pangás következik be. Ez az időszak még azokat is gyakran megvisel, akiknek a többi évszakban egyáltalán nincsenek tüneteik. Ugyanis a kánikulában fokozódik a fájdalom, a nehézláb-érzés, a feszülés, valamint a végtagok még jobban bedagadnak. A kellemetlen tüneteket enyhíti a mozgás, a lábak hideg-meleg vizes leöblítése, azok felpolcolása, valamint a kompressziós harisnya viselése.

Életmódtanácsok és megoldások Akinek már vannak a kismedence visszér következményei visszerei, vagy aki csak hajlamos a visszérbetegségre, az kerülje a hosszas állást, a nagyon magas sarkú cipőket. Kialakult visszértágulatok esetén a legfőbb eszköz a kompressziós zokni vagy harisnya viselése, de segíthet a meleg-hideg váltózuhany, a rendszeres mozgás, és a visszértorna is. A nem műtéti megoldások számos esetben sikeresen megelőzhetik a késői szövődményeket és enyhíthetik a meglevő panaszokat, bár a már kialakult visszerek eltüntetésére nem alkalmasak - hangsúlyozza a szakértő.

A tágult visszerek eltávolítására a szklerotizációt alkalmazzák, amelynek során egy speciális anyag kisebb vénába fecskendezésével elzárják azt, a kismedence visszér következményei felszívódásával megszűnik az adott érszakasz tágulata, valamint a különböző visszérműtétek jönnek szóba.

Mivel ezek a beavatkozások, amennyiben megoldható, a nyári tabletták visszér ellen szőlőmaggal nem javasoltak a kedvezőtlenebb gyógyulási feltételek miatt, érdemes a műtétre még a tavaszi hónapokat kihasználni, mielőtt beköszönt a kánikula.

A combon és a lábszáron lévő tágult, felületes, nagyobb visszerek eltávolítására számos műtéti eljárás ismeretes.

A klasszikus műtéti megoldás mellett egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a lézeres és rádiófrekvenciás kezelésekkel is. A műtéti megoldások széles tárházából mindig az egyénre szabott eljárást választja az érsebész, a beavatkozások egy része azonban egyelőre államilag nem finanszírozott.