Tibeti szerzetesek a visszérről


Korai időszak[ szerkesztés ] Padmaszambhavaa tibeti buddhizmus első iskolája, a Nyingmapa alapítója [7] A tibeti hagyomány szerint az Om mani padme hum mantrát tartalmazó Tibeti szerzetesek a visszérről egy kincsesládában érkezett az égből, Lha Thothori Nyancena A hercegnő magával vitt egy Sakjamuni Buddha-szobrot Tibetbe.

Tibeti forrásokból ismert az a tény, hogy a király utódai közül sokan buzgó buddhistává váltak. Az is kiderül a szövegekből, hogy a kínai buddhisták jelentős misszionáriusi aktivitást végeztek Tibetben. Az indiai buddhistákkal ellentétben a kínai hittérítőket uralkodójuk nem támogatta. Ő építette az első kolostorokat is Tibetben, többek között a jelentős szamjei buddhista kolostort is.

Tudomány és szenzációhajhászás

Indiából buddhista tudósokat hivatott az udvarába, ezzel biztosította, hogy a tibeti buddhizmus az indiai irányzatokat kövesse a kínaival szemben.

Az ő korában érkezett Tibetbe Sántaraksitajógácsára-szvátantrika-madhjamaka filozófus, aki az észak-indiai egyetemi tradíciókat képviselte, és tanítványa Kamalasíla is. Padmaszambhava később a Tibetbe visszatért Sántaraksitával együtt alapította meg a nyingma iskolát. Már ekkor érezhető volt a déli Tibeti szerzetesek a visszérről érkező tudósok hatása, bár ekkor még nem volt biztos, melyik irányzat ereszt gyökeret az országban.

Tibeti szerzetesek a visszérről

Szongcen Gampo két felesége is buddhista volt, az egyik nepáli hagyományokkal, a másik kínai, aki a Kínában gyakorolt csan buddhizmust később Japánban zen néven teljesedett ki képviselte.

A Szamje kolostorban vitasorozatot tartottak, amit az indiai irányzat Kamalasíla guru vezetésével megnyert a kínai csan-buddhista Ho Sang mahájána tanaival szemben. Kamalasíla a buddhaság fokozatos elérését hirdette, Ho Sang az azonnali megvilágosodás lehetőségét is lehetségesnek tartotta. Ho Sang vereségével a kínai eredetű iskola sem tűnt el a tibeti hagyományokból a nyingma iskola dzogcsen tanításai.

Tibeti szerzetesek a visszérről

A tibeti írás is ekkor alakult ki a buddhista szövegek lejegyzése érdekében, ami elősegítette a nép civilizációs és kulturális fejlődését. A tudósok mahájánát és a vadzsrajánát egy közös rendszerbe gyúrták, amely végül az egész tibeti buddhizmusra jellemző lett.

Szútra-tanításuk középpontjában a 4. Ebből az iskolából fejlődött ki a múlaszarvásztiváda szekta, amelyből később kialakult a tibeti vinaja a szerzetesek magaviseleti szabályzata.

Mi is az az öt tibeti jóga?

Dzse Congkapa Tsong-kha-pa Khedrub Dzse Mkhas-'grub ötödik látomásában Hevadzsra, a víz elem haragos megtestesülése A buddhizmus már a kezdetektől versengett a Tibetben őshonos bon vagy bön vallással, melyet erőteljesen támogatott a helyi arisztokrácia is. A bon virágkorát Ralpacsen király — idején élte.

Tibeti szerzetesek a visszérről

A hatalmat tőle elragadó Langdarma — olyan kegyetlen hadjáratot Tibeti szerzetesek a visszérről a buddhizmus ellen, hogy az gyakorlatilag eltűnt Tibetből. Miután Langdarmát egy buddhista szerzetes meggyilkolta, két évszázadig anarchikus viszonyok uralkodtak az országban. Az egymással versengő fejedelmek betiltották a buddhizmust, a templomokat meggyalázták, a könyvtárakat lerombolták, a szerzeteseket a bon átvételére kényszerítették.

Ekkor terjedt el a tantrikus, orgiákkal és szélsőséges kicsapongásokkal tarkított szerzetesi életforma is. Indiából szútrákat és tantrákat hozott magával, rengeteget fordított és templomokat és kolostorokat alapított. A fordításoknak köszönhetően maradtak fenn napjainkig a buddhizmus különféle ágainak forrásanyagai. A fordításban használt szakkifejezéseket még ben szabványosították, amely elősegítette, hogy a fordítások irodalmi szintre fejlődjenek. Nagy mennyiségű indiai szöveg érkezett ekkor Tibetbe, amelyek közül sok eredeti már nem is létezik, csupán tibeti fordításban.

Más neves tanítókat is hívattak Indiából. Az ő megérkezésétől számítják a buddhizmus második elterjedését Tibetben. Atísa egyik értekezésének szövege, a Bódhipathapradípa A megvilágosodáshoz vezető ösvény lámpása lett az alapja az első tibeti rendnek, amely a kadam i. Atísa beavatta Rincsent és tanítványait, köztük Dromtönt brom-szton a mélyebb ismeretekbe, egyúttal a buddhizmus megreformálásába kezdett, aminek során visszaállították a szerzetesi nőtlenséget, illetve az erkölcsös életmódot, az aszkézist és a meditációk tisztaságát.

Ekkor nőtt meg a guru szerepe tibeti: láma, vagy irodalmi tibeti: bla-ma a vallásban.

Tartalomjegyzék

Az így megreformált iskolát Erényeseknek nevezték, ez volt az alapja a későbbi gelug i. A szerzeteseknek más csoportjai azonban nem követték Atísa reformjait, maradtak az ősi szertartásoknál és szerzetesi életmódnál, ők az Ősiek, azaz nyingma i. Az ősi szövegeket mind a buddhista, mind a bon szerzetesek párhuzamosan, sokszor egyazon kolostorban fordították, jegyzetelték.

Ez is elősegítette, hogy a vallások között bizonyos mértékű keveredés volt megfigyelhető.

5 tibeti jóga- tapasztalatok

Így váltak híressé NáropaMarpa és Milarepa guruk is, akiknek köszönhetően a tibeti buddhizmus elnyerte mai alakját. Marpa Indiában közvetlenül kért beavatást Nárópa mahásziddhától, hazaérkezése után tanítványokat gyűjtött maga köré, köztük Milarepát —a híres költőt és dalszerzőt.

Univerzum A szerzetes és a tigris

Az ő egyik tanítványa, Gampópa — alapította a kagyü rendet i. Az egyik legjelentősebb vallásújító Congkapa i. Loszang Trakpa — volt, aki Atísa útmutatásait követve jelentős reformokat hajtott végre a szerzetesi szabályok terén. A reformok célja a kadam tisztaságának visszaállítása volt, ezért megtiltotta a tisztségek öröklődését, megszüntette azokat a gyakorlatokat, amiknek nem volt előzménye indiai forrásokban, visszaállította a szerzetesi Tibeti szerzetesek a visszérről.

Kolostorokat alapított, amelyek az új rend gelug első bázisai lettek.

Navigációs menü

Ahogy a többi rendnél is szokás volt, a rendfőnököket saját reinkarnációi követték a vezető poszton, Congkapa harmadik Tibeti szerzetesek a visszérről, Szönam Gyaco pedig a mongol nagykántól a dalai óceán láma tanító, guru nevet kapta.

A renden belül ban vette fel a dalai láma címet. A mongol illetőségű negyedik dalai láma kinevezésével sikerült elérni, hogy a mongol buddhisták a gelug rend hívei legyenek. A dalai lámát tekintik az együttérzés bodhiszattvája megtestesítőjének szanszkrit : Avalókitésvaratibeti : Csenrezig. Dzsamjang Khjence — és Mipam — voltak a mozgalom főbb alakjai, akik azt tartották, hogy a valóság csakugyan létezik, de általunk fel nem fogható, ezért az értelmes párbeszédnek és vitáknak, valamint az egymás közötti nézeteltéréseknek nincs kitüntetett jelentősége.

Tibeti szerzetesek a visszérről

Ez az úgynevezett zsetong álláspont, aminek iskoláit, a dzsonang iskolákat a gelug rend a A mongol Jüan-dinasztia és a mandzsúriai Csing-dinasztia államvallássá tette a Tibeti szerzetesek a visszérről, ám Tibet többször áldozatul esett a két ország hatalmi törekvéseinek. Bár és között nemcsak a vallás, hanem a tibeti népviselet is tiltott volt, azóta az ezredfordulóig eltelt időszakban szigorú szabályok között, de engedélyezték a korlátozott vallásgyakorlást. A mahájána spirituális fejlődésének célja, hogy elérje a buddhaság megvilágosodási szintjét bodhimesterei szerint ez az ág tud a leghatékonyabban Tibeti szerzetesek a visszérről az összes érző lénynek abban, hogy elérjék ugyanezt a szintet.

A tibeti buddhizmus megtanítja azokat a módszereket, amelyek segítségével a buddhaság állapota gyorsabban elérhető azáltal, hogy a mahájána buddhizmus módszerei mellé beleveszik a vadzsrajána utat is, ami az indiai saktizmus és a szexualitást központi elemként a gyakorlatokba beépítő "balkezes" tantrizmus egyfajta szintézisének is tekinthető. Így nem egy buddha létezik, hanem sok. A legtöbbjük az örök abszolútban nyilvánul meg, amely túl van téren és időn. Vannak lények, akik elértek egy adott szintet és már közelednek a megvilágosodás felé, de vannak még megnyilvánulásai, amelyek megjelennek a temporális világban, és megtestesülésük során képesek másoknak megmutatni az utat a végső megszabadulás felé manusi buddhák, a történelmi Buddha, Gautama Sziddhárta is ebbe a csoportba tartozik.

Ezt azonban nem úgy teszik, hogy csodatévő erejükkel befolyásolják az emberek életét, hanem mint tanítók járnak követőik előtt, olyan mesterek, akik megállapítják a törvényt dharma és példaként szolgálnak mindazok számára, akik készek követni a buddhista utat. A meditációs buddhák, meditálásuk során, alkotóikhoz hasonlatosan eszményien tökéletes lényeket, meditációs dhjáni -bodhiszattvákat hoznak létre, akik az élőlények megszabadulásáért dolgoznak itt a földön.

Az ember-buddhák manusi-buddhákmint amilyen Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha is volt, a dhjáni-buddhák földi kivetülései.