A visszér kialakulását befolyásoló tényezők


Ezek a tényezők együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és egyesek közülük csak időlegesen és helyileg a visszér kialakulását befolyásoló tényezők uralomra.

Két lábbal a földön? - A visszérbetegség

Az ember lakta területeken ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező. A talaj adott időben észlelhető fizikai, kémia és biológiai jellemzőinek alakulása mindig a kiindulási állapot, a talajrendszert érő hatások jellegének és intenzitásának, valamint az eltelt idő függvénye.

Talajképző kőzet A talajképződés nyersanyagát a kőzet szolgáltatja. Ennek fizikai tulajdonságai és kémiai, ásványtani összetétele nagymértékben befolyásolja a rajta kialakult talaj tulajdonságait.

A visszértágulat kockázati tényezői:

A kőzet fizikai tulajdonságai - tömör vagy laza volta- szemcsézettsége befolyásolják az élővilág megtelepedésének feltételeit és a fizikai aprózódás intenzitását. A kőzet ásványi összetétele egyrészt a mállását szabja meg, másrészt azoknak az anyagoknak a skáláját és mennyiségét, melyek mállás folyamán felszabadulnak és átcsoportosulva a talaj jellemző és értékes alkotóelemeivé válnak.

Éghajlati tényezők Az éghajlati tényezők. A talajképződés tekintetében jelentősek a hőmérséklet- a csapadék- és a szélviszonyok és ezek dinamikája.

a lábunk hogyan kezeljük a visszéreket hirudoterápiás vélemények a visszér kezelésére

A hőmérsékleti viszonyok azt jelzik, hogy a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, valamint sebességét. Egyben megszabják azt is, hogy a talajon milyen növények élhetnek és a növények által termelt szerves anyag milyen ütemben bomlik el.

Hogyan befolyásolja a dohányzás a varikoosák kialakulását?

A csapadékviszonyok a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg, valamint a párolgással együtt a talaj vízháztartását befolyásolják. A nedvesség mennyisége, az átnedvesedés tartama, valamint a hőmérséklettel való kapcsolata szabják meg a mállási folyamatok irányát és intenzitását, de ugyanezek a tényezők irányítják a talajon élő növénytakaró és a talajban tevékenykedő mikroszervezetek életét és a talajszintek közötti anyagvándorlás uralkodó irányait is.

A szélviszonyok közvetett hatásuk visszér, amely megszúrja a párolgás és a párologtatás fokozása - útján befolyásolják a talajképződést, de hatással vannak közvetlenül is, éspedig a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás útján. Domborzati tényezők A talajtulajdonságok térbeli a visszér kialakulását befolyásoló tényezők gyakran szoros kapcsolatban áll a domborzati jellemzőkkel. A domborzati jellemzők határozzák meg a felszíni és felszín alatti vizek mozgásának irányát és ezáltal a talaj-táj rendszeren belül az anyag- és energiaáramlási folyamatokat.

A domborzat elemei közvetve is érvényesülnek mind az éghajlati tényezők hatásának módosításában, mind a földtani tényezők alakulásának mikéntjében. A tengerszint feletti magassággal nemcsak a hőmérséklet csökken, hanem rendszerint - legalábbis hazai viszonyaink között - a csapadék mennyisége is nő.

  • Visszér és takarítónő
  • Két lábbal a földön?

Jelentős hatással van a domborzat, valamint a domborzat fejlődése a talajpusztulás, elsősorban a víz által a visszér kialakulását befolyásoló tényezők talajpusztulás kialakulására és kártételére, valamint a lejtők kitettségének mértéke szerint a besugárzásra, ami a talajok hő- és vízgazdálkodását alapvetően megszabja. Biológiai tényezők Mindazon hatások ide sorolhatók, amelyek a talajon és a talajban élőlények tevékenysége következtében jutnak érvényre, akár közvetlenül, akár közvetve - a termelt anyagok által - fejtik ki hatásukat, módosítják és alakítják a talaj anyagát.

A talajképződés megindulásakor, amikor a talajképző kőzet kedvező körülmények közé kerülve alkalmassá válik az első élőlények megtelepedésére és így a mállás, valamint a talajképződés egyidejű kezdetére, megindul a biológiai hatások hosszú láncolata, mely a talajban mindaddig fennáll, míg egyáltalán talajról beszélhetünk.

A talaj életét szabályozó biológiai folyamatok során nem választhatjuk külön az egyes részek szerepét az egész hatásától, az egyes élőlények szerepét a társulások befolyásától.

visszérgyakorlatokat kezelünk milyen egyszerű a visszerek kezelése

Az egyes növény- és állatfajok sem külön-külön fejtik ki hatásukat, hanem egymás létének előfeltételei, egymás tevékenységének folytatói. A magasabb rendű zöld növények a szervesanyag-szintézis segítségével felépítik testüket és a talaj értékes anyagait dúsítják fel abban, a talaj apró szervezetei pedig az így előállott szerves anyag elbontását végzik. Ugyanakkor azonban a zöld növények táplálkozása nem képzelhető el a baktériumok és a talajlakó mikroszkopikus gombák előkészítő tevékenysége nélkül.

Az állatvilág szerepe sem korlátozható csak az egyszerű elbontásra, mert eközben is új, a talajképződés szempontjából értékes anyagok képződnek.

az alsó végtagok varikózisának gyógynövényes kezelése visszér és dopping

Ezek a részfolyamatok tehát láncszerűen egymásba kapcsolódnak, s a szerves anyag felépülésének és elbontásának egyes szakaszait jelentő láncszemek alkotják a biológiai láncokat, melyeknek ma sajnos csak egyes részeit ismerjük. Ezek dinamikus egyensúlya szabja meg azokat a folyamatokat, amelyek hatásának összességét a talaj biológiai aktivitásának nevezzük. A talajok kora Mivel a talajképződés folyamán fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek kifejlődéséhez idő szükséges, természetes, hogy az idősebb talajokban ezek hatása kifejezettebb, összetettebb, mert új folyamatok fellépésére is lehetőséget adnak.

A viszonylag fiatal felszínek talajai ugyanakkor kevesebb folyamat jeleit hordozzák magukon és ezek kifejlődése sem éri el az előbbiek erősségét. Az abszolút korban fennálló különbség azonban nemcsak a Föld övezetei közt mutatható ki, hanem egy szűkebb térség tagjai között is.

Eltüntethetőek-e a visszerek és az értágulatok?

Egy övezeten, sőt tájon belül is előfordulhatnak idősebb és fiatalabb talajképződmények, mint például az erózió hatására megfiatalodott felszíneken, melyek között a fennálló különbséget csak az abszolút koruk figyelembevételével magyarázhatjuk és érthetjük meg.

Ennek következménye, hogy ugyanazon abszolút korú talajok közt fejlődési állapotuk tekintetében különbség mutatkozik, amit úgy fejezünk ki, hogy más a talajok relatív kora. Az emberi tevékenység A talajképző tényezők tárgyalásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi a visszér kialakulását befolyásoló tényezők a talajra gyakorolt hatását sem, amely tudatosan vagy anélkül módosítja vagy megváltoztatja a talajképződésben részt vevő tényezők hatását. Az emberiség története folyamán minden emberi tevékenység többé-kevésbé megváltoztatta a környezetet.

A visszeresség kialakulásában szerepet játszó tényezők

Ez a változtatás általában annál nagyobb, minél fejlettebb a társadalom, amelyben az adott emberek élnek. Az emberi tevékenység tehát módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását.

A tudatosan és helyesen alkalmazott beavatkozás a talajképződési tényezők hatását a termékenység növelése és állandósulása irányában változtathatja meg, a hibás gazdálkodás viszont csökkentheti a termékenységet, sőt tönkreteheti a talajt.

E megváltozott talajképződési folyamatokat a jelenkori talajképződési folyamatok fogalomkörébe soroljuk.

a visszérről

Az ismertetett talajképződési tényezők hatása azonban nem egyirányú és nem időben változatlan, mert a megváltozott talaj visszahat a képződési tényezőkre, amelyek hatása ezzel megújul, erősödik. Így az erózió megváltoztatja a domborzatot, ami viszont felgyorsíthatja vagy lelassíthatja a további eróziót. A sötétebb színű talaj gyorsabban melegszik fel nappal, míg éjjel erősebben sugároz ki és hűl le. Ezért a sötétebb talaj szélsőségesebb mikroklímát idéz elő, ami viszont a humuszosodás feltételét változtatja meg, mert fokozatosan olyan növénytakaró alakul ki, amelyik jobban tűri a szélsőségeket.

Ennek szervesanyag termelő képessége kisebb, de ugyanakkor a szervesanyag földfeletti része évente kétszer hal el, a a visszér kialakulását befolyásoló tényezők szárazság idején és a téli fagy alkalmával. Hasonló visszacsatolás érvényesül a talaj savanyodásában. Az erdei alom savanyú anyagot termel elbomlása folyamán, ami a talajt elsavanyítja. De a savanyú talajon már csak olyan növénytársulás marad fenn, amely tűri a savasságot. Ezzel egyidejűleg a talajra jutó alom is mind savanyúbb lesz.

Így a növekvő talajsavanyúság és a mind jobb savanyúságtűrő növényállomány egymás hatását fokozza.